... és örülök neki, tudatra ébredésem óta. Igaz, hogy volt egy nem is olyan rövid periódus az életemben, amikor nem voltam hajlandó hosszú hajat viselni, szoknyát hordani és bármi olyasmit játszani vagy tenni, amit a kislányok szoktak...Pl. befonni egymás haját a szünetben. Én inkább fociztam vagy fogócskáztam a fiúkkal az udvaron és elvertem a felsősöket, ha piszkálták SzabóPupiÁrpit...De aztán rájöttem, hogy hiába néznek sokan az elevenségem és rövid hajam miatt kisfiúnak, azért Apukámnak mégis csak én vagyok a szeme fénye, kicsi lánya, Kotorborkája.... :) Mint ahogy Anyukámnak is. :) Ékes bizonyítéka ennek többek között az, ha fiúként lettem volna olyan rossz, mint amilyen voltam, tuti agyonütnek zsenge ifjúkoromban. :P Lányként csak szelíd dorgálást kaptam, súlyosabb esetekben pedig javaslatot tettek arra, hogy távozzak a fürdőszobába gondolkodni és higgadni... Lássuk be, azért ez elég messze áll az agyonütéstől. :) Később rájöttem arra is, hogy ezentúl is számos olyan dologra vagyok képes/vagyok feljogosítva, amikre a fiúk nem. hogy mást ne mondjak: gyermeket szülni; menyasszonyi ruhát húzni; sikítani, ha siklót látok... De....
A mai nap azon ritka kivételek közé tartozik, amikor nem csattanok ki a boldogságtól, amit női mivoltom vált ki belőlem. Hogy miért? Mert bár pár napja a Fiúk kitalálták, hogy ruccanjunk le Balatonfüredre, hiába éltem bele magamat teljesen és készültem fel a kiruccanásra, végül nékülem kellett elmenniük....Az ok prózai: olyan görcseim vannak, hogy fájdalomcsillapítóval és tömény szesszel is csak annyira lehet kordában tartani, hogy néha-néha képes legyek a stabil oldalfekvés helyett más pozícióban is szenvedni-szédelegni.... :( Az utóbbi napokban bármikor jöhetett volna, de éppen ma, és éppen ilyen szélsőségesen kellett jelentkeznie..... Murphy-nek üzenem, hogy bekaphassa. :P

)
:-( Jobbulgass! Igen, ez egy nem épp rózsás része az életünknek... :-( De mindez ellenére: megéri nőnek lenni! ;-)
Pedig én is akartam fiú lenni...
Nagyon átérzem, én is mindig rettenetesen szenvedek a nehéz napokkal, remélem már jobban vagy
Koszi Lanyok, a gyogyszer mit sem ert, na de az Unicum... :)))))))))
oh, kezet rázhatnánk (ciki ezt mondani, de cataflam + pastis vagy valami feles kombó csak, amivel tavaly augusztusig kordában tartottam). És azt hittem, sosem élem át a fájdalommentes napokat. Aztán egy ismerősöm homeobogyókat javasolt, amiket én kiröhögtem és blabla, én ebben nem hiszek alapon, de ártani talán nem árt - szedni kezdtem. És hónapról hónapra csökkent a cataflam adagom, most februárban 1 db cataflam volt, amit bekaptam, biztos, ami biztos alapon, mert ugye külföld, meg kirándulás és nehogy már valami közbejöjjön - de még én is meg vagyok lepődve, hogy ezek a homeobogyók lehet, hogy működnek. Akkor talán még egyéb csoda is összejön, ha ez a gyilkos fájdalom tényleg kezd elmúlni...
Remélem, te is találsz valami megoldást a fájdalommentesebb napokra! !
Azert a homeobogyo(k) nevet elarulhatnad, hatha nekem is bevalik.... ;)
elárulom,már mondom is :) de ezt így csak magunktól nem szabad szedni, mert valamiért mindenkinek kicsit másképp, máshogy kell. Engem részletesen kikérdezett a barátnőm, mielőtt megadta a paramétereket...
van folliculinum 15ch meg cimicifuga c30 és thuja 30ch.
:)
Szabó Pupi:)....Azért én is ott voltam ezeken a dolgokon,de én szoknyában fociztam....és hosszú volt a hajam,mégis megvoltunk!!!!!A hajfonást még most is utálom......Milyen jó volt.....!!!!!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.









































Ó, nagyon sajnálom, hogy a női lét egy fontos eseménye így belerondított a szuper hétvégébe! :((( Murphy nagyon gonosz!